Hogyan kell elképzelni a blokkláncot? Laci szereti Katit, és ezt elmondja neki. De később Laci le tudja tagadni, hogy ő mondott ilyet valaha. A blokkláncot úgy kell elképzelni, hogy amikor Laci azt mondja Katinak, hogy szereti, erről az információról tájékoztatnak több 10.000 embert. Így már Laci nem tudja letagadni később, hogy azt mondta Katinak, hogy szereti. Szóval a blokkláncban adatok vannak és nem egy-két helyen vannak tárolva, hanem több 10.000 helyen. Amikor az adatok egy helyen vannak, vagy csak néhány szerveren, akkor hamisíthatók, akár bentről, akár egy hacker támadás kapcsán. Attól válnak a blokklánc és a benne tárolt adatok hamisíthatatlanná, hogy nem néhány szerveren, hanem több 10.000 szerverre vannak lemásolva. Amennyiben néhány szerver adatai meg lennének hamisítva, a többi szerver ezt nem hagyná jóvá. A hagyományos világban amikor utalunk egymásnak pénzt, akkor az számlák között történik meg, ezt pl. a bitcoin blokklánc esetében nem így kell elképzelni. Amikor azt mondjuk, hogy Pali utal 1 Bitcoin-t Petinek, akkor valójában nem pénztárcák között mozog a Bitcoin. A Bitcoin ugyanott marad a több 10.000 szerveren mint adat, csak a blokkláncban hitelesen felvételre kerül az az információ, hogy mostantól Peti a tulajdonosa annak az 1 Bitcoinnak, és nem Pali.

A kriptovaluta (vagy kriptopénz) olyan digitális pénz, aminél kriptográfiát (azaz titkosítást) használnak a fizetések biztonságossága érdekében. A legtöbb kriptovaluta decentralizált, ami azt jelenti, hogy nem egy központi bank vagy cég működteti, hanem a felhasználók számítógépein elosztva üzemel. Az ehhez használt technológia a blockchain (magyarul blokklánc), ami lehetővé teszi, hogy a tranzakciók adatbázisát több számítógépen elosztva, biztonságos, nem hamisítható módon tárolják. Az első, és egyben legismertebb kriptovaluta a Bitcoin, de ezen kívül sok más hasonló is létezik. Kriptovalutában ugyanúgy lehet pénzt fogadni vagy küldeni, mint más pénznemekben, de az utalás általában olcsóbb, különösen ha országok között kell a pénzt mozgatni. A hagyományos bankszámlával ellentétben a kriptovaluta általában nincs személyhez kötve, nem lehet tudni, hogy ki birtokolja. Forrás: Lexiq.hu

Token? Coin? Mi a különbség? A videóért kattints!

A pre-token megnevezés egy olyan kriptó fizetési eszközt takar, amit idővel átváltanak egy másik kriptó fizetési eszközre. Ez a Novalusprime rendszerében úgy néz ki, hogy amíg el nem készül a teljes Mosaic blokklánc, annak fizetési Mosaic coinjával együtt, addig előzetesen Mosaic pre-tokenek kerülnek forgalomba, használatba. A blokklánc indulása után a pre-tokenek meghatározott szabályok szerint átváltásra kerülnek Mosaic coinra, és ezzel kivezetésre kerülnek.

A decentralizált hálózatok nem egyetlen magánszemély vagy egy vállalat irányítása alatt állnak, hanem peer-to-peer hálózatként működnek, ami azt jelenti, hogy a hálózat összes számítógépe (full node) tárolja az elosztott adatokat. Ha egy node vagy résztvevő kiesik a rendszerből, a hálózat attól még működőképes marad. A decentralizált hálózatok meghekkelése nem igazán kifizetődő vállalkozás, mivel a hálózat minden egyes résztvevőjénél megvannak az adat másolatai, így a megtévesztő adatot azonnal ellenőrizni tudják, és a csalás azonnal kiderül. Centralizált hálózatok esetén egyetlen személy, vagy vállalat irányítása alatt áll a blokklánc hálózat. A felhasználók kiszolgáltatottak, függnek az irányítóktól.

A kriptovaluták világában a különböző tranzakciókat alapvetően kétféle módon bonyolíthatják le. Vannak központi felügyelettel (custody) rendelkező megoldások, illetve központi felügyeletet nem igénylő, úgy nevezett trustless megoldások. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy míg a központi felügyelettel rendelkező platformok használatához a felhasználóknak be kell utalniuk a pénzüket a szolgáltatóhoz, addig a trustless rendszerben végig a saját pénztárcában marad a felhasználó pénze, hozzáférni rajta kívül senkinek nincsen jogosultsága. Egy custody platform esetében további rizikót jelenthet az ügyfelek pénzére nézve, egy esetleges hekker támadás a szolgáltató ellen, vagy ha a szolgáltató csődbe megy akkor az ügyfelek pénze is elveszhet. Ezzel szemben a trustless rendszerek semmilyen bizalmat nem igényelnek az ügyfelek részéről, ugyanis nem történik pénz kezelés a szolgáltató részéről, hiszen a felhasználók pénze végig a saját pénztárcáikban maradnak. A szolgáltató ebben az esetben, csak technikai hátteret biztosít a felhasználók részére egy adott tranzakció lebonyolításához.

A Novalus Prime rendszerében a poolt (medencét) a pre-tokenek csoportosítására használjuk. Egy-egy pool-ba meghatározott pre-token mennyiség kerül be hétről hétre. A felhasználók hozzáférést az egyes poolokhoz jogosultságaik alapján kapnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csomagvásárlásukkal eldől, hogy melyik poolból kapnak hetente pre-tokeneket. A konkrét heti kapott pre-token mennyiség pedig attól függ, hányan jogosultak részesedni az adott pool-ból. A jogosultak között egyenlő arányban kerül szétosztásra a heti pool-ban található pre-token mennyiség.

A sztékelés azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű kriptopénzt birtokló résztvevő, határozott időre leköti az általa birtokolt összeget, és ennek a mennyiségétől függően tranzakciókat érvényesít. A stakerek lényegében segítik a jóváhagyását és ellenőrzését a blokklánc tranzakcióinak, amit a validátorok végeznek. Ezért a hálózatok jutalmazzák ezeket a befektetőket a letétbe helyezett kriptopénz utáni kamattal!

A mosaic blokklánc „pos” konszenzus alapján fog működni, ahhoz pedig hogy elérje a decentralizált státuszt, validátorokra van szüksége, akik letétbe helyeznek bizonyos mennyiségű coint és futtatják a validátor nodjaikat. Minél több validátor van minél jobban szétszórva egymástól geológiailag is távol, a rendszer annál decentralizáltabb, annál megbízhatóbb. A mosaic blokklánc validátorai, a társaság előre konfigurált gépeit fogják megkapni, melyek a beüzemelésüket követően, folyamatosan részesülnek majd az újonnan forgalomba kerülő mosaic coinokból. A mosaic blokkláncon két fajta validátor státuszt különböztetünk meg. Az egyik „pos” konszenzus alapján fog működni a másik „dpos”, azaz delegated proof of stake konszenzus alapján.

A Proof of Stake a kriptovaluták által a tranzakciók hitelesítésére használt konszenzus algoritmus. A Proof of Stake algoritmus esetén nincsenek bányászok, akik nagyteljesítményű számítógépes chipeket használnak a kriptovaluta bányászathoz, hanem a rendszer által véletlenszerűen kiválasztott emberek hozzák létre a blokkokat. A kiválasztás alapja a tulajdonukban álló kriptopénz mennyisége, és annak ideje, amióta a pénz az adott kiválasztott birtokában van. A Proof of Stake algoritmus előnye, hogy kevesebb energiát használ fel, ezáltal költséghatékony és környezetbarát.

A Delegált Proof of Stake (DPoS) egy olyan kriptovaluta irányítási mechanizmus, amelyben a résztvevők szavazás útján választanak delegáltakat, akik aztán a többi résztvevő nevében hitelesítik a blokkokat. Vannak olyan kriptovaluták, amelyek a Proof of Work (Bitcoin) vagy a Proof of Stake algoritmust (Dash) használják. A delegált Proof of Stake a harmadik típusú konszenzus algoritmus. A Proof of Work mechanizmusban bárki csatlakozhat hitelesítőként a hálózathoz, ha a bányászathoz megvannak a megfelelő eszközei. A Proof of Stake esetén bárki előállíthat blokkokat, akinek adott kriptovalutából elég mennyiség áll a rendelkezésére. A delegált Proof of Stake egy kicsit különbözik a másik kettő algoritmustól. Ebben az esetben ugyanis csak a megválasztott hitelesítők hozhatnak létre új blokkot. Őket nevezik „tanúknak”, ők teszik biztonságossá a hálózatot és odafigyelnek arra is, hogy nehogy valaki duplán költsön. Bárki, aki rendelkezik valamennyi coinnal, részt vehet a tanúk megszavazásában. A szavazásban való részvételhez nincs minimum mennyiség meghatározva, de a résztvevők szavazata a birtokukban lévő coin-mennyiség arányában számít. Az EOS esetében például 21 tanú (delegált) van, akiket az EOS-tulajdonosok választanak ki a tranzakciók jóváhagyására. Ha a tanúk nem viselkednek megfelelően, a szavazók eltávolítják őket. A résztvevők ösztönözve vannak arra, hogy tanúkká váljanak, hiszen ők fizetést kapnak a munkájukért. Azok a kriptovaluták, amelyek a DPoS konszenzus algoritmust alkalmazzák, másodpercenként több ezer tranzakció végrehajtására képesek..